Veszprém

Veszprém történelme

A vár eredete:

Elterjedt, bár nem bizonyított tény, hogy a honfoglaló magyarok mér erődítményt találtak a veszprémi várhegyen. Ha a vár mér valóban állt a honfoglalás idején, akkor 9. századi frank vagy korábbi avar erődítmény lehetett. 

Az mindenesetre bizonyított, hogy Veszprém vára az esztergomi és a székesfehérvári várakkal együtt egyike volt a legkorábbi várainknak.

A vár kezdetben a Várhegy északi részére terjedt ki. A hegy déli részét lépésről lépésre vették birtokba, egyfajta elővár alakult ki, melynek feladata az ésazki erődítmény és a környező települések védelme volt. Később az északi részt belső, a déli részt pedig külső várként kezdték el emlegetni. A két különálló erődítmény egybeépítésére csak a 18. században került sor.

Veszprém neve:

Györffy György feltételezése szerint Veszprém Géza nagyfejedelem I. Boleszló lengyel trónörököshöz, későbbi királyhoz feleségül adott ismeretlen nevű leányának 987 táján született fia volt. Mostohatestvére, II. Mieszko uralmát német segítséggel átmenetileg 1031/32-ben megdöntve, rövid ideig uralkodott is Lengyelországban, míg meg nem gyilkolták.

Veszprém város első biztos név szerinti említése 1009-ből származik. Viszont már 997-ben is ostromolták a várat Koppány hadai. Ezek szerint egy maximum tízéves gyerekről kapta volna a nevét? Mindenesetre azt nehéz elképzelni, hogy 1009 előtt röviddel, mesterségesen nevezték volna el a fontos várat – egyben az ország legrégibb püspöki székhelyét – s ezt a köztudatban még meg sem gyökeresedett elnevezést foglalták volna oklevélbe.